A hüvelyi baktériumflóra nem állandó, hanem dinamikus változásban van – a menstruációs ciklus során is változik - és egy bonyolult egyensúlyi rendszerben, savanyú környezetben (pH 3.8 - 4.5 között) biztosítja a hüvely védelmét a belső és külső kórokozókkal szemben. Ezen védőhatás miatt a baktériumok nem juthatnak át a méhnyakba, nem válhatnak felszálló kismedencei fertőzés kiindulási pontjává.
A hüvely a kismedence alján helyezkedik el. Felső részével kapcsolódik a méhnyakhoz, alsó része a szeméremajkaktól védve nyílik a gáton a húgycsőnyílás és a végbélnyílás között.

Számtalan „jó” és „kórokozó” baktérium él testünk felszínén, sőt bennünk is. A legnagyobb koncentrációban, a bélben fordulnak elő és feladatuk az emésztés egyes folyamatainak elősegítése.

A baktérium koncentráció nagyságát tekintve, a hüvely előkelő helyet foglal el. Különbséget kell tenni azonban, a hasznos és veszélyes baktériumok között. A gáttájékon nyíló végbél a veszélyes baktériumok egyik fő forrása. A gáton található baktériumtörzsek szinte kivétel nélkül a kórokozó törzsekhez tartoznak. A nők anatómiai felépítésük jellegéből adódóan a hüvelyi fertőzés veszélyének vannak kitéve.

Vannak azonban, hasznos baktériumok is melyek védő hatást fejtenek ki.
A tejsavtermelő Lactobacillusok (Döderlein-féle baktériumok) egészséges nők hüvelyében a leggyakrabban és legnagyobb sűrűségben előforduló baktériumok melyek tejsavat termelnek.
A tejsav savas közeget teremt, mely kedvező a Lactobacillusoknak, melyek így elszaporodva további tejsavat termelhetnek. Ez a savas közeg aztán gátat szab a hüvelyben a többi, kórokozó baktérium elszaporodásának. Ez a magyarázata annak, hogy a hüvelyben számtalan baktériumtörzs normál állapotban is előfordulhat anélkül, hogy betegséget okozna. Ezt nevezik a hüvely normálflórájának.
hormon és anyagcsere-betegségek is felboríthatják, „megnyitva a kaput” a kórokozó fertőzésekkel szemben:

•	nem megfelelő intim higiénia, helytelen tisztálkodás, nem megfelelő higiéniai termékek (lúgos kémhatású szappanok, tusfürdők, gyakori nem megfelelő eszközzel vagy anyaggal végzett irrigálás )
•	változik a hüvelyi pH elhúzódó vagy erős hüvelyi vérzés esetén és a gyermekágyban a Lactobacillusok száma csökken
•	helytelenül használt tamponok, betétek illetve tisztasági termékek
•	méhnyak, a méh felszínét borító nyálkahártya vagy a petevezetők gyulladásai által fokozott mértékben termelt nyák is gyengíti a hüvely savköpenyét
•	bővebb váladékozás és tartósan átnedvesedett fehérnemű (szülés után tartósan jelentkező vizeletcsepegés illetve a szeméremrés csökkent záró képessége)
•	még az élettaninak tekinthető rendszeres nemi élet is alapvetően próbára teszi a hüvely védelmi rendszerét (mechanikai hatás, a kiváltott bővebb váladékozás lúgosító hatása, az ejaculátum semlegesítő hatása).
•	mechanikai sérülései (méhnyak repedései, szülési traumái)
•	antibiotikumok szedése (az antibiotikum nem válogat: elpusztít a szervezetben minden olyan kórokozót, mely érzékeny rá) • fogamzásgátlók szedése, intrauterin eszközök alkalmazása • spermicidek (hab, krém és gél formában) • változó kori hormonális változások (a hüvelyhám glikogéntartalmának hiányában nem jöhet létre kellő mennyiségű tejsav) • cukorbetegség és más anyagcsere betegségek Az eredmény: fertőzések megjelenése a hüvelyben. Mikor gondoljunk fertőzésre? Fontos, hogy a természetes hüvelyváladékot el tudjuk különíteni a kóros állapottól. A normális hüvelyváladék fehér színű és általában nincs kellemetlen szaga. A normális pH érték átlaga 4,0 savi vegyhatású. Mikroszkóp alatt vizsgálva levált hámsejteket és baktériumokat tartalmaz, de fehér és vörös vérsejtek nem mutathatóak ki. A normális hüvelyváladék fő baktériuma a Lactobacillus. Ezenkívül tartalmaz számos gramm pozitív és negatív baktériumokat is. A hüvelyfertőzések különböző fajtái biztosan csak szakorvosi vizsgálat alapján különíthetők el. Az egészséges női hüvelyben a nem kórokozó baktériumok által termelt tejsav és hidrogén-peroxid megakadályozza a kívülről bejutó kórokozók elszaporodását. Ha ez az egészséges egyensúly megbomlik, az a hüvelyben fokozott váladéktermelődéshez, kóros folyáshoz vezethet. Ilyen esetekben a váladék mind mennyiségi, mind minőségi szempontból megváltozik, viszkető, égő érzés, gyakori vizelési inger társulhat hozzá. A hüvelyfertőzések gyakran fordulnak elő, hüvelygyulladást okozhatnak (vaginitis). A női nemi szervek gyulladásos megbetegedései képezik a leggyakoribb okot, mely miatt a nők nőgyógyászhoz fordulnak. A gyulladásos tünetek oka legtöbbször baktérium, gomba, vírus illetve protozoon. Ennek megfelelően megkülönböztetünk: • Baktérium okozta fertőzések • Trichomonas fertőzés (egysejtű okozta betegség) • Candida fertőzés (gombás fertőzés) Előbbiek az összes fertőzésnek kb. 90%-át alkotják. A maradék 10% összetételében HPV (condyloma acuminatum) papilloma vírustól, HSV fertőzések, allergiás-kémiai és atrophiás gyulladások vesznek részt. Felismerésük és megkülönböztetésük nem mindig könnyű a sokszor nem jellemző tünetek következtében. A hüvelyfertőzés tünetei: Viszkető érzés a hüvelyben vagy a külső nemi szerven, a hüvelyi folyás fokozódása, színének és sűrűségének megváltozása, hüvelyfolyás tiszta szürke vagy sárgászöld váladékkal, halszagú vagy kellemetlen illattal, vizelési fájdalom, fájdalom közösülés 1. Bacterialis vaginosis tünetei: kevésbé kifejezett a folyás, de annál jellegzetesebb a kellemetlen szag (rothadó halszag). Az égő érzés itt is fennállhat. A hüvelyi pH nő (4.5 feletti), vagyis lúgos irányba tolódik el. 2. Vulvovaginalis candidiasis. Világszerte és Magyarországon is szinte népbetegségnek számítanak a gombás fertőzések. Ezek közül is kiemelendő a Candidafertőzés. Cukorbetegeknél, terhes nőknél, leromlott állapotú betegeknél gyakoribb a megjelenése. Az élesztőgomba, a Candida albicans, az emberi szájnak, bélnek, hüvelynek, sőt a bőrnek is állandó lakója. A heveny candidiasis legjellemzőbb tünete a hirtelen jelentkező, sokszor kínzó szeméremtáji viszketés. A hüvelyi folyás nem minden esetben jelenik meg. Megváltozhat a hüvelyváladék mennyisége és minősége is. Általában sûrû, fehér, túrós vagy aludttejhez hasonló hüvelyváladék jelentkezik időnként vagy rendszeresen, melynek alig van szaga. A húgycsőnyílás közelsége miatt gyakran fordul elő egyidejűleg hólyaghurut is. A klinikai tünetek intenzitása függ a menstruációs ciklustól is, általában a menstruáció előtti időszakban a tünetek fokozódnak, majd a menstruáció végére csökkennek. Azonban egyes sikertelen kezelési esetek arra utalhatnak, hogy a fertőzött, de már levált hüvelyhámsejtek, melyeket a szisztémás kezelés során nem tudunk elérni, újrafertőzési forrásként szolgálhatnak. Ezért szükséges a helyi kezelés is. 3. Trichomonas fertőzés, mely a férfiak húgyúti szerveiben is gyakran előfordul, ám ott ritkán okoz panaszt. Normális esetben nem okoz hüvelygyulladást sem, csak ha a hüvely biológiája zavart szenved. A kórokozó, egy ostoros egysejtû, mely nemi érintkezéssel terjed. Viszketéssel járó, zöldes- sárga, habos, bûzös folyás esetén kell rá gondolni. Minden esetben a partner is kezelendő. A hüvelyi pH nő (4.5 feletti), vagyis lúgos irányba tolódik el. 4. Cervitis (méhnyak gyulladás) esetében bő méhnyak folyás tapasztalható mely bővebb hüvelyváladékot okozhat. Kép 5. Condom illetve kémiai vegyületek okozta irritáció, allergia. A partner ilyenkor tünetmentes, elsősorban a kellemetlen érzés dominál. 6. Menopausa korú nőknél gyakori a hormonhiány okozta jellegzetes hüvelyi gyulladás. Gyakran viszkető érzés a jellemző tünet és a bő folyás hiányozhat. 7. A hüvelyben és környékén a humán papilloma vírus (HPV) okoz szemölcs-szerű kinövéseket. Nemi úton terjed, kezelése nehéz, sok türelmet igényel, de feltétlenül kezelendő, mert daganatos sejtelváltozások megindításában szerepe lehet. Milyen gondokat okozhatnak a kórokozó baktériumok a hüvelyben, illetve a női nemi szervek egészében? Fontos tudni, hogy a hüvelyi folyást semmiképp se próbáljuk tampon használatával megakadályozni. Minden hüvelyfertőzés, méhnyak-gyulladás lehetőséget teremthet a méhûr felé történő felszálló fertőzés kialakulásának. A méhűr és a petevezeték fertőzései már komoly gyulladásos megbetegedésként, kismedencei gyulladásként jelentkeznek. A petevezetékek a gyulladás következtében szűkülhetnek, elzáródhatnak, így a későbbiekben meddőség, méhen kívüli terhesség lehet a következmény.