Tel.: +36-34-311-135

Lúgosítás

Sav-bázis egyensúly, pH-érték

A fiziológiás pH-tartomány

Szervezetünk sav-bázis viszonyait nem merev rendszernek, sokkal inkább egy állandó mozgásban lévő, dinamikus egyensúlyi állapotnak kell tekinteni, amely törekszik lehetőleg stabil pH-viszonyokat fenntartani. Igy, bár a savak ás bázisok abszolút mennyisége állandóan változik, a pH-érték a különböző szervekben és szövetekben, továbbá a vérben mégis szűk határok között mozogva közel konstans marad.

 

Vérplazma pH 7,35 - 7,45
Gyomornedv pH 1,2 - 3
Hasnyálmirigy-szekrétum pH 8
Epe pH 7,4-7,7
Vizelet pH 5-8
Nyál pH 6,8
Agy-gerincvelői folyadék (liquor) pH 7,4
Izületi folyadék pH 7,4-7,8

Ha a sav és a bázis nincs egyensúlyban és fennáll a specifikus pH-viszonyok változásának veszélye, a szervezetnek többlet energiát kell fordítania a kompenzációra, az egyensúly felborulásának kivédésére. Minél jelentősebb a savak és a lúgok közötti kiegyensúlyozatlanság, annál hamarabb fenyeget a normál értékhatáron belül mozgó fiziológiás pH-tartomány túllépése és a teljes rendszer összeomlása.

A sav-bázis egyensúly szabályozása

A rendszer teljes összeomlásának kivédésére a sav-bázis egyensúly, azaz a pH-érték állandó és tartós szabályozás alatt áll. Ebben jelentős faktorok játszanak szerepet:


 

Krónikus túlsavasodás

Anyagcserénk működéséhez a savaknak és bázisoknak egyensúlyban kell lenniük. Az anyagcsere biokémiai folyamatai csak akkor zajlanak optimálisan, ha a savak és a bázisok viszonya megfelelő.

A sav-bázis szabályozás középpontjában a vér és a szövetek pH-értékének megőrzése áll. A puffer-rendszerek túlterheltsége esetén a normális pH-értéket túllépve a vér elveszíti normális áramlási képességét és az oxigén, a tápanyagok, valamint a bomlási termékek szállítása erősen korlátozottá válik. A vér túlsavasodására az acidózis az orvosi szakkifejezés. Az akut acidózis életveszélyes megbetegedésnek számít és sürgős kezelést igényel. Ilyenkor a vér fiziológiás pH-értékének azonnali visszaállítására van szükség.

Krónikus túlsavasodás, acidózis

A gyakorlatban az akut túlsavasodás igen ritkán fordul elő és legtöbbször a sav-bázis egyensúly szabályzásában alapvetően résztvevő szervek, mint a vese és a tüdő, megbetegedésének a következménye. Az akut acidózisnak ezen formáit a táplálkozás nem tudja kiváltani, így ezzel a továbbiakban nem foglalkozunk.

A figyelmet a krónikus savtúltengésre, az úgynevezett látens acidózisra irányítjuk. A "látens" szó azt jelenti, hogy rejtett és krónikus állapotot mutat, amelynek először nincsenek jelei. Látens acidózis a gyakorlatban jóval sűrűbben fordul elő és a vér  pH-értékének a normál tartományon belüli (7,35 -7,45) kis mértékű, savas irányú  eltolódásával jellemezhető. Ezzel egyidejűleg a vér puffer-kapacitása csökken.

A látens acidózist nem kísérik specifikus, klinikai tünetek, azaz eleinte semmiféle szervezeti elváltozás nem észlelhető.

 

 

A krónikus túlsavasodás okai

Táplálkozás

A mai táplálkozási szokásaink (magas fehérje és szénhidrát tartalmú ételek, gyorséttermi ételek, üdítőitalok) jelentős savtúlsúlyt idéznek elő. Ez részben azért van, mert élelmiszereink manapság az életfontosságú lúgos komponenseket (szerves kötésű ásványi anyagok) igen kis mennyiségben tartalmazzák. Ennek oka a talaj rossz minősége a gyakori savas esőzések miatt, valamint a tömeggyártáshoz igazodó mezőgazdaság. Az élelmiszerek ipari feldolgozása során is csökken az eredetileg meglévő bázikus vitálanyag-tartalom. Az állati fehérjék (hús, hal, tojás) és gabonafélék túlzott fogyasztása, ugyanakkor a gyümölcsök, zöldségek és a saláta kis mennyiségű fogyasztása fokozza a savterhelést.

A fehérjék 20 különböző aminosavból épülnek fel. Kettő közülük ként tartalmaz (methionin és cystein). Ezeknek a kéntartalmú aminosavaknak a lebomlásakor kénsav keletkezik. Emellett a foszfátok (pl. felvágottakban, üdítőitalokban) is elősegítik a táplálkozás okozta savtermelés kialakulását. A kloridok is savtermelő hatásúak (foszforsav, sósav). Természetesen ilyen erős savak nem fordulnak elő a vérben vagy a szövetekben, hanem a puffer-rendszerek teljesen semlegesítik őket. Ha a puffer-rendszert erősebben igénybe vesszük, csökken annak teljesítő képessége és ez a krónikus túlsavasodás tipikus következményeit vonja maga után.

 

A savanyú íz nem feltétlenül savas hatású

Gyakori tévhit, hogy az élelmiszerek, amelyek savanyú ízűek és pH-értékük a savas tartományban van, egyben savképzőek is. Ez nem így van. Az ok egyszerű: a nyelvünk csak a savanyú ízt képes érzékelni, a lúgosat nem. A savanyú gyümölcsök, mint pl. a citrom, elegendő mennyiségű szerves, kötött ásványi formában jelenlévő lúgot tartalmaznak, aminek az ízlelésére az emberi szervezet nem képes, viszont ezek a lúgok bázikus hatást fejtenek ki a szervezetben.

A gyümölcsök, zöldségek és saláták lúgos hatásáért a szerves ásványi vegyületek a felelősek. Különösen a szerves savakhoz (pl. a citromsavhoz) kötött ásványi anyagok fontosak. Ezek az anyagok a kálium-, nátrium-, magnézium-, vagy a kálcium-citrát. A szerves ásványi vegyületek lebontásánál sav használódik fel, és ez által csökken a savterhelés. Egy élelmiszer bázikus hatása tehát alapvetően a táplálék ásványi anyag tartalmától függ.

 

 

Az élelmiszerek felosztása

Döntő jelentőségű, hogy egyes élelmiszerek milyen hatást gyakorolnak a sav-bázis háztartásra. A fentiekben említett lúgosító ásványi anyagok, mint pl. a kalcium-, magnézium-citrát, valamint a savképző foszfát, klorid és szulfát mennyisége a meghatározó. Ha a különböző mennyiségű, a bélből felszívódásra került tápanyag alkotórészeit figyelembe vesszük, akkor ebből egy speciális, tudományos mérési eljárás segítségével következtethetünk arra, hogy pl. 100 gramm tápanyag elfogyasztásakor milyen mennyiségű sav, illetve lúg képződik a szervezetünkben, ami aztán a vesén keresztül kiürül. Ez az úgynevezett PRAL eljárás (PRAL- potential renal acid load) a Basica termékek élelmiszertáblázatának alapját képezi és megfelel az aktuális sav-bázis háztartás a jelenlegi tudományos ismereteknek.

Oldalunkon megtalálható egy sav-bázis számoló. Ennek segítségével láthatjuk, hogy élelmiszereink hogyan hatnak sav-bázis háztartásunkra.


A letölthető anyagaink közt pedig megtalálja a főbb élelmiszerek sav-bázis táblázatát.


Böjtölések és diéták

A kalóriadús ételek kiiktatásával elért súlycsökkenés és az ételről való teljes lemondás, pl. a böjt, alapvető változásokat okoz a sav-bázis egyensúlyban. A szervezet kénytelen a saját energiatartalékát igénybe venni, mindenekelőtt a raktározott zsírt építi le. Ennek pozitív hatása is lehet, viszont a zsírsavak elégetésekor nagyszámú ketosav keletkezik és ez megterheli az anyagcserét. Kialakul a túlsavasodás (ketoacidózis), ami által az egész anyagcsere-teljesítmény romlik. A ketoacidózis igen kellemetlen következménye a legtöbbször pár nap után fellépő tipikus diéta- és böjtölési krízis.

A fogyókúra és a böjtölés csak akkor mondható sikeresnek, ha elegendő gyümölcs, zöldség és saláta elfogyasztásával ügyelünk a savtermelés kompenzálására, valamint megfelelő termékeket (mint pl. a Basica termékek) szedünk, különösen akkor, ha egy diéta alkalmával bizonyos élelmiszerek bevitele nem megengedett.

 

Testi megterhelések és betegségek

Környezeti befolyások, testi és szellemi megterhelések is felboríthatják a sav-bázis egyensúlyt. A betegségek a szervezet számára rendkívüli megterhelést jelentenek. A reumás panaszok, diabetes mellitus, gyomor-,bél- és vesebetegségek esetén a szervezet nem képes a sav-bázis egyensúly teljes kiegyenlítésére. Ennek következtében jelentősen nő a savterhelés, ami megfelelő kezelés nélkül hosszútávon krónikus túlsavasodáshoz vezet.

Mérési módszerek

Tápláléktáblázat

Az egyéni étkezési szokások kritikus szemmel való vizsgálatára és az esetleges savas túlterhelés megállapítására tanulmányozza a tápanyag táblázatot. Látni fogja, hogy sok élelmiszer, amit egészségesnek és a sav-bázis háztartásra kedvezőnek tartunk, valójában savtöbbletet okoz. A kiegyensúlyozott táplálkozás érdekében ne iktassuk ki étrendünkből a savképző hatású élelmiszereket, hanem kombináljuk bázisban gazdag gyümölcsökkel, zöldséggel és salátával, természetesen a megfelelő mennyiségben. Így megelőzhető a túlsavasodás kialakulása.

Oldalunkon megtalálható egy sav-bázis számoló. Ennek segítségével láthatjuk, hogy élelmiszereink hogyan hatnak sav-bázis háztartásunkra.


A letölthető anyagaink közt pedig megtalálja a főbb élelmiszerek sav-bázis táblázatát.


A vizelet pH mérése tesztcsíkkal

Az egyszerűség kedvéért a vizelet pH-ját gyakran használják a sav-bázis státusz mérésére. Egyszeri mérések azonban nem alkalmasak arra, hogy következtetni lehessen belőlük a sav-bázis háztartás aktuális állapotára. Ennek egyrészt az az oka, hogy a vizelet pH-ja a táplálkozástól függően természetesen ingadozik pH 5 és 8 között, másrészt a savaknak csak kb. 1 %-át választjuk ki szabad, azaz a pH-tesztcsík által mérhető savként. A savak nagy része a vizeletben ammónium kötésben van, amelyet a pH színjelző nem érzékel.

 

ph mérés tesztcsíkkal

A vizelet pH-érték mérésének csak akkor van értelme, ha azt rendszeresen, naponta többször, relatív gyakori időközönként mérjük, szabványosított étkezés mellett, és nem áll fenn a vese megbetegedése sem. Ilyen feltételek mellett a vizelet pH napi lefolyásából utalásokat nyerhetünk a sav-bázis háztartás állapotára (hasonlítsa össze a táblával).

Nettó savkiválasztás 24 óra alatt összegyűjtött vizeletben

Az un. egy napon belüli nettó savkiválasztás pontos képet nyújt a sav-bázis egyensúlyról. A 24 órán keresztül gyűjtött vizeletben a sav-bázis háztartásra releváns kiválasztott anyagokat analizálják és ebből határozzák meg az egy napi nettó savkiválasztást. Minél nagyobb ez a vesén keresztüli nettó savkiválasztás, annál nagyobb a szervezet savterhelése. Ezen módszer hátránya a körülményes vizeletgyűjtés, valamint az eddig csak kevés tudományos intézetben adódó analízis lehetősége.

 

Friedrich Sander-féle módszer

A 30-as években Friedrich Sander által kifejlesztett eljárást a természetgyógyászatban még ma is használják. Ez a vizelet pH-mérése mellett annak puffer-kapacitását is figyelembe veszi. A vizsgálat 5 mérésből áll, különböző napszakokra elosztva. A vizelethez először lúgot, majd savat adunk, a semlegesítéshez szükséges mennyiségekből egy faktort kalkulálunk. Ennek a savkvóciensnek hívott faktornak napi profilja nyújt tájékoztatást a sav-bázis egyensúly helyzetéről (lásd ábra). Ez a módszer is szakember intepretációját igényli.

Friedrich Sander-féle módszer

 

Jörgensen és Stirum módszere

Jörgensen és Stirum módszere a vér puffer-kapacitását határozza meg. A vér sejtes alkotórészei arányából a vörös vértestek puffer-kapacitására, és ezzel a sejten belüli túlsavasodás lehetséges fokára következtet. Minél alacsonyabb a vér puffer-kapacitása, annál több saját puffer-anyagot használt fel a szervezet. Egészséges emberek esetében az ezzel a módszerrel empirikusan meghatározott vér puffer-kapacitás pH 7,4-nél és konstans széndioxid résznyomásnál kb. 75 mmol/l.A mérésben sok a hibalehetőség, ezért ezt a módszert is csak tapasztalt szakértők és laboratóriumok alkalmazhatják.

 


1